Nem is vetted észre, hogy apád molesztált?

Van egy olyan pillanat a családfelállításoknál, amikor hirtelen döbbent csend lesz a teremben. A résztvevők által alkotott körben az apa képviselője szorosan összeölelkezik a lányát képviselő csoporttaggal. Már a kép önmagáért beszél, ám az apa képviselője legtöbbször ki is mondja zavart mosollyal: nőnek látom, nem gyereknek. Mintha szerelmes lennék a lányomba.

Miért ajánlkozik fel egy lány a saját apjának? Vajon mikor lép át morális határokon egy szülő? A lelki molesztálás gyakoribb, és nehezebben tetten érhető jelenség, mint az erőszakkal kikényszerített szex.

Detti története következik.

alllc.jpg

Menekülés a múlt elől

Detti valahogy mindig igyekszik kikerülni a választ, amikor a szüleiről kérdezik. Szívesebben mesél inkább a szülővárosáról, a házuk kertjéről, és ha végképp nem tud kitérni, annyit mond az apjáról, hogy nyugdíjas tanár, az anyjáról pedig, hogy mindig is sokat betegeskedett. Ilyenkor megmagyarázhatatlan, ösztönös borzongás fut végig rajta, ezért is igyekszik gyorsan témát váltani.

A 30-as éveit kezdő lány nagyon sikeres a szakmájában, jól keres, és egyre csak lépdel felfelé a ranglétrán. Ennek persze az az ára, hogy szinte minden nap 12 órát dolgozik, jóformán nincs magánélete. Olyan vagyok, mint egy apáca, csak én nem egy rendnek, a cégnek fogadtam hűséget – viccelődik, ha a barátnői felróják neki, miért nem randevúzik senkivel.

András közeledését – aki a közvetlen kollégái egyike – is csak a sokadik közös, napközbeni kávézásukon vette észre. Maga sem értette, miért mondott aztán azonnal igent a fiú vacsorameghívásra, és ami végképp meglepte, szinte természetesnek érezte, hogy a lakásán kötöttek ki aznap éjjel. Detti másnap alig fogadta András köszönését a közös munkahelyükön. Kurtán közölte csupán a fiúval, hogy felejtse el, ami közöttük történt.

A gyerek szeretetből bármire képes

Nagyon gyakori, hogy minden onnan indult ki: amikor a nő gyereket szült, megváltozott a kapcsolata a férjével, aki egyrészt felértékelődik a számára, hiszen ő lett az a férfi, akivel az egyik legfontosabb női feladatot, az élet továbbadását megvalósíthatta. Az anyaság ugyanakkor el is távolította tőle, hiszen átmenetileg a gyereke lett a legfontosabb számára.

Amennyiben azonban állandósul ez az állapot, azaz a nő szereptévesztésbe esik, és örök anyává válik, bizony egyre jobban kihúzódik a kapcsolatból, a férfinak pedig szabad vegyértékei lesznek. Kettejük férfi-nő konfliktusába szeretetből avatkozik be aztán a serdülő lányuk, és átveszi az anyja helyét, akit sajnál azért, hogy képtelen nőként helytállni, ugyanakkor ki akarja segíteni az apját: ha ő nem tud itt lenni, itt vagyok én helyette.

A családállítás molesztálásnak tekinti azt is, ha az apa vagy az anya saját érzelmi igényeinek kielégítésére használja fel a gyerekét, és olyan gyengédséget vár el tőle, amit valójában egy felnőtt partnertől kellene megkapnia.

Ki kell mondani, hogy mindenki benne volt

Dettire váratlan sírásrohamok törtek rá az Andrással töltött éjszaka után. Hiába töprengett, nem talált magyarázatot a zaklatottságára. De hiszen helyes fiú, nagyon jól éreztem magam vele, miért nem tudok örülni ennek a kapcsolatnak? – tette fel aztán a kérdést egy családállítási csoportban.

A felállításból kiderült, hogy ami évekkel korábban közte és az apja között volt, túlment a szülő-gyermek kapcsolat határain. A lány sokáig zokogott, amíg a képviselők mozgását nézte, majd elcsukló hangon ennyit mondott: – Anyám mindig csak panaszkodott, betegeskedett, sajnáltam apámat, aki a másik szobába szorult ki miatta. Néha éjszakákat beszélgettünk át, ott aludtam el a karjaiban…

A családállítás módszerének abban van az ereje, hogy felszínre hozza az ilyen történeteket, és megmutatja az összefüggést a kliens párkapcsolati zűrjei, magányossága, vagy épp orvosi okokkal nem magyarázható meddősége és az apjával való furcsa kapcsolata között.

A molesztálásnál a legnehezebb talán azt kimondani, hogy mindenki benne volt. Igen ritka ugyanis, hogy az anya nem tudja, mi történik. Legfeljebb csak félrefordítja a fejét.

A molesztált gyerekből lett felnőtten az segíthet, hogy megérti a lélekszinten zajló folyamatokat, és belátja a saját szerepét: a családtagokat összekötő szeretet, lojalitás mozgatta, ezért vállalta be a helyzetet, amivel a felnőtt aztán visszaélt. Ha ezt képes elismerni, az apját (anyját) pedig nem tagadja ki az életéből, és az igazi helyére, szülőnek fogadja vissza a lelkében, ám természetesen elutasítja, mint partnert, akkor ezzel valódi esélyt kap a továbblépésre.

Detti még hetekkel a családállítás után is az apjával álmodott. Eleinte lidérces látomások voltak ezek, aztán egyre szelídültek a képek, kisgyerekkori ártatlan emlékekre. Az egyik reggel rámosolygott Andrásra, majd vett egy nagy levegőt és meghívta a fiút egy kávéra.